Növényi táplálék- állati táplálék aránya az étrendben

Némi vitát jelent a növényi-állati élelmiszerek helyes aránya a paleolit étrenden belül. Az egyes becslések szerint a gyűjtögető-vadászó társadalmakban az étrend 64-68%-a állati kalóriából, 32-36%-a növényiből állt elő. Az állati kalóriák tovább osztódtak halakra és vadászott állatokra. E százalékos arány hívei közé tartozik Voegtlin és Eaton is. A mai napig sok olyan híve van a diétának, akik nagy százalékban fogyasztanak állati termékeket.

Azt viszont fontos megjegyezni, hogy jelentős különbségek léteztek még a vadászó-gyűjtögető társadalmakon belül is. Az afrikai területeken például az állati eredetű táplálék mindössze 25%-a volt a teljes étrendnek, viszont az alaszkai Nunamiut törzs 99%-ban fogyasztott állati élelmiszert (halakat jórészt).Az állati eredetű élelmiszerek aránya a sarkköri társadalmakban igen magas, mivel nekik nincs sok választásuk, hogy mit esznek: szinte csak állati jellegű ételek állnak, álltak a rendelkezésükre. A diéta újabb követői inkább e sarkköri étrend alapjait követik. 

Ugyanakkor egyes források szerint a kőkorszaki ember vadászó képességei eléggé korlátozottak voltak és nem is volt lehetősége halászni, ezért jórészt növényeket gyűjtögetett. Gyümölcsevőknek hívják őket, akik növényi étrendjüket csak alkalmanként egészítették ki elhagyott állati tetemekkel, tojásokkal, kis ragadozó madarakkal. Egy új-guineiai törzs, akiknek életmódja megegyezik a paleolit emberével jórészt madarakat, békákat és sok gombát fogyaszt. Bár a férfiak gyakran dicsekedtek azzal, hogy nagytestű állatokat öltek, később beismerték, hogy életükben valójában csak 2-3 ilyen eset volt.

Másrészt egyes tanulmányok arra is rávilágítanak, hogy a csimpánzok, akik genetikailag a legközelebb állnak az emberhez, szintén gyümölcsöket fogyasztanak, ugyanakkor megemésztik az állati húst is, ha arra alkalom adódik. Ugyanakkor 95%-ban a növények jelentik a táplálékukat.