Érvek a paleolit diéta mellett

S. Boyd Eaton szerint mi vagyunk az örökösei azoknak a tulajdonságoknak, melyeket az ember több millió év alatt felhalmozott és olyan biokémiai folyamatokra és élettani eseményekre vagyunk hangolva, melyek létezése a mezőgazdaság megjelenése előre datálható. Testünk gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a paleolit korszakban, mintegy 20.000 évvel ezelőtt.

A paleolit táplálkozás gyökerei az evolúciós biológiában és az evolúciós orvoslásban találhatóak meg. a táplálkozástani érvelés hátterében az áll, hogy a természetes kiválasztás során elég idő volt arra, hogy az anyagcsere megfelelően alkalmazkodjon a kőkorszaki ember táplálékaihoz. Azonban a mezőgazdaság feltalálása óta jelentős mértékben megváltozott az emberi táplálkozás és a természetes szelekció már nem biztosít elég időt arra, hogy genetikailag alkalmazkodjunk az új étrendhez. Ennek következtében számtalan civilizációs betegség alakul ki, melyeknek az oka nem más, mint az, hogy szervezetünk nincs felkészülve az “új” élelmiszerekre. 

Az amerikai társadalom embereinek teljes napi energiája az olyan élelmiszerekből származik, mint a tejtermékek, a gabonafélék, a finomított cukor, a finomított növényi olajok és az alkoholos italok. Ezen újszerű, neolit ételek és az iparosodott társadalom felelős az olyan betegségek kialakulásáért, mint az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás és a rák. 

Másfelől a kőkorszaki ember fizikai aktivitása is jóval magasabb volt a miénknél. Az emberi gének tehát azzal az elvárással alakultak ki, hogy  fizikai megterhelésnek legyenek kitéve. A mai ülő életmód génjeinket is módosítja: például az inzulinnal szemben ellenállóbbak vagyunk. S. Boyd Eaton szerint a kőkorszaki ember napi energia bevitelének egyharmadát  le is mozogta. Ez napi 3000 kalória bevételét és 1000 kalória elégetését, lemozgását jelentette. A táplálékok nem álltak mindig rendelkezésre, ezért a túlélés szempontjából a lassú anyagcsere folyamat kedvezőbb volt, mára ez megfordult, mivel a fejlett társadalmakban elterjedt a hűtőgép használata gyakorlatilag bármikor hozzájuthatunk a táplálékokhoz, ezért a lassú anyagcsere az egészségre kedvezőtlenebb hatással van mint a gyors anyagcsere. A gyorsan megváltozott körülmények miatt a lassú anyagcsere + a mindig elérhető táplálék a biztos elhízáshoz vezet. Az anyagcserénket stimulánsokkal is megpróbálhatjuk felgyorsítani a paleolit diétába például tökéletesen illeszthető a kóladió is. 
 

A paleolit diéta és az egészség

A paleolit korszakban az ember bizonyos, ma már természetesnek minősülő táplálékokkal egyáltalán nem találkozott. A mezőgazdaság megjelenésével kezdett el olyan ételeket fogyasztani, mint a tejtermékek, a gabona, az alkohol és a só. Az ipari forradalom óta egyre több feldolgozott élelmiszer kerül a polcokra: finomított gabonák, finomított cukrok, finomított olajok és félkész, valamint készételek. Ez a forradalom alapjaiban változtatta meg a táplálkozási szokásainkat. És ezzel együtt megjelentek a civilizációs betegségek.

A helytelen táplálkozási szokásokat okolhatjuk az olyan betegségek járványszerű elterjedéséért, mint az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás, az autoimmun betegségek, a végbélrák, a rövidlátás, az akne, a depresszió és a súlyos vitaminhiány. Az ember ma jóval több szénhidrátot fogyaszt és kevesebb fehérjét, mint régen. A magas fehérjetartalmú paleolit étrend védett a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától, nem okozott elhízást és cukorbetegségek, valamint érelmeszesedést sem.

A paleolit diétában a zsírsavak aránya is más. Jórészt telítetlen zsírokat fogyasztanak és csak 10-15%-ban telített zsírokat. ezenkívül jóval több omega-3 zsírsavhoz jut a paleo diétát követő szervezet, mint omega-6-hoz. A húsok olyan állatoktól származnak, akiket fűvel tápláltak, így nagy mennyiségben tartalmaznak omega-3 zsírsavakat. E húsokban kevés a transz-zsír és a telített zsír, valamint a koleszterin is. Ez az étrend ezért védelmet nyújt a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben.

A kőkorszaki ember energia bevitele  is kevesebb volt, mivel jórészt sovány húsokat és növényeket fogyasztott. ezek az élelmiszerek pedig grammonként jóval kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint a feldolgozott élelmiszerek (a gyümölcsök 0,4-0,8 kalóriát tartalmaznak grammonként, a Big Mac pedig 2,4-2,8 kalóriát grammonként, az édességek körülbelül 4 kcal/gramm) Aki sok kalóriát fogyaszt, az hajlamos a túlevésre és az elhízásra.